SZÓLJ HEGEDŰ!
Szólj hegedű! Meséld el
Nekem,
Mily szép lett általa az
Életem.
Zenélj hegedű! Hitesd el
Velem,
Nem káprázat, vagy álom, igaz
Az életem.
Sírd el, ha percem pazaroltam,
S ne sajnálj mégsem,
Mert akkor por csupán
Parányi létem.
Némulj meg, ha rossz lettem,
Ne muzsikálj tovább!
Némaságod-bűnöm
Egy életen át…
„Sebeink égnek, csontjaink fájnak,
Nem parancsolhatunk
Kettétört szívünk
Világfájdalmának.”
„…Ha meghal benned valami,
Az egy jobb jövő kezdete,
Elmúlásának oka csupán:
Hogy életedben nincs helye!”
CSODÁM
Ahogy kifújtad a füstöt a szádon
és nevemet mondtad ki
tekinteteddel néztél vádlón,
nem tudom elfelejteni.
Azt hitted én leszek az a lány,
ki bearanyozza napjaid,
vihar utáni szivárvány,
ki szeretni megtanít.
Csalódás lettem csupán,
egy keserű illúzió
- nem én hazudtam talán
csak egy más dimenzió.
Két világ vagyunk,
erőnk megmérettetett,
egymásban lábnyomot hagyunk,
mindkettőnk szétesett.
Magunk sem értjük mit történt,
így folytatjuk hát tovább
-két ember, ki szeretni született,
s egymásban láttak csodát....
ANGYAL
Ha nincsen más több,
ha ennyi volt
-lelkemben csatát zárok,
feledem a háborút.
Csalódások helyére
a csend költözik
szívem dobbanása
halkan imádkozik.
Széppel teli az ima,
égi áldást kaptam
-suhanó szárnyaival
megérintett az angyal...
FÉRFI
Ahogy tekintetetekkel vadásztok,
nem érzem, hogy rám vágytok.
Vagyok buta kéjelgéstek,
ócska vágyatok,
nem lesz velem teljes
éjjeltek, álmotok.
Ahogy utánam szaladtok,
mint űzött vad az éjben
-vigaszt nem lelek
szemetek tükrében.
Ahogy magasztaltok, dicsértek engem,
annyit érzek csupán:nem kell.
Egy van csak, kiért szívem dobog,
Ő az, kit Férfinek hívok.
Nem álom ő, nem látomás,
fénypont a lelkemen
-sugarát nem látja más
-de fellobog nekem...
TÉL
Beköszöntött a tél,
A tavalyi hónál
Nagyobbat ígér
-kihűlt szívem helyén.
Vacog a lelkem,
A természet halott,
Most érzem igazán
Minden itt hagyott.
Dideregve szemlélem
A hópelyheket
Jéggé válik könnyem
Szavam elakad
Búsan, lehajtott fejjel
Várom a sosem múló telet
Készítek egy teát
-hogy melegítse lelkemet.
ÖSSZEKÖT…
Születésem pillanatában,
Szemem ragyogásában
A Te arcod leled
-minket összeköt a szeretet.
Első lépéseimben,
Minden mosolyomban
A Te nevetésed,
Tükröződik lényed.
Hitben, reményben,
Mindben, mit megéltem,
A Te lelked vezetett
-minket összeköt a szeretet.
LÉGY….
Légy tiszta, mint a hó,
Lelked sosem apadó.
Légy a tűz és égess,
Hogy szerelemben élhess.
Légy erős, mint a szirt,
Mely nem érez semmi kínt.
Légy búgó, mint a gerle,
Ki vágyik a szeretetre.
Higgy és remélj,
Hogy mindent elérj!!!
AZT KÉRDEZED….
Azt kérdezed, haragszom e rád,
Te, ki megismertetted velem a magányt.
Te adtad az első csókot, s szerelmet,
A baj csak az, hogy nem láttam tőled.
Eszem elvesztettem, mindent neked adtam,
S a végére semmi maradtam.
Később nem volt semmim, mit odadjak,
Aztán mondtad vége-itt hagylak.
Haragudni nem tudok,
Sem neheztelni rád,.
Te, ki megismertetted velem a magányt…