VIHARON TÚL, SZÉLCSENDEN INNEN

Mikor viharom

Lágy esővé csendesül,

Ha már nincsen bennem

Sajgó, végtelen űr.

 

Akkor fogom látni,

Ki az, kit az ég adott,

Vigyázzátok örökké

Óvó angyalok!

 

 

MIÉRT?

A miért kérdés örök lesz nekem,

Fájó emlék egy életen.

Létünk egy perc,

S lehullunk – egy pillanat,

De mondd, miért választottad

Ezt az utat.

Mosolyod látom szemem előtt,

Karod érzem, s nem feledem őt.

Hallom a hangod, mi nevemet mondta ki,

A nevedet nem tudom elfelejteni.

Nem hiszem el ma, sem holnap,

Hogy nem vagy, s nem leszel e kornak.

Nem nevetsz, nem szeretsz,

Nem sírsz és nem lehetsz.

 

 

 

SZABADSÁG

Megkötöd a kezem,

Befogod a szám,

Véremet szívod

-vége már.

Harapod a húsom,

Szinte fáj,

Üres mindenem

-vége már.

 

Lógok a láncon,

Egy ördögi táncon,

Szívemben kések,

Értsd meg vérzek!

 

Engedj el,

Legyen vége már,

Jöjj el

Szabadságmadár!

 

„Már nem hiszem,

Már nem hiszem,

Hogy eljön a nap nélküled

-bár szerteszét szakadtam,

-mégis veled.

A világnak hazudtam,

De nem neked.”

VISSZAJÖNNEK

 

Újra hallom a hangod,

Újra érzem a szád,

Újra vágyom rád.

Visszajönnek az álmok,

Kattogva, ostobán,

Nem tudjuk, ki mit tud,

Ki mit vár.

 

Újra éled a tekintet,

Újra éled a fájdalom,

Érzem meg sem született könnyed,

Az én torz arcomon.

Újra szeretek élni,

Újra van mit remélni

Egyet kívánok:

Újra, újra

Meg újra égni.

 

 

 

„Puha bőröd, csókos szád

Vágyom rád.

Szelíd szavad, vad akarat,

Visz hozzád.

Mérgezett gyümölcs, új szenvedély,

Nincsen vád.

Megtalált álom, édes kéj,

Téged áld.”

 

 

Elfelejtjük egymást,

Mondjuk könnyelműen,

Persze nem hisszük el.

Ha nem ma,

Akkor holnap,

De a holnap sosem jön el.

 

Várjuk egymást,

S akarjuk,

De nem hisszük el.

Ha ma nem megy,

Akkor holnap,

De a holnap sosem jön el.

 

Végigjárjuk az utat,

S leáldozunk-

Haldoklók leszünk,

S elmúlunk.

Egy biztos holnap,

Mi lesz és lenni fog

-         Eljön-

S már nem lesznek válaszok.

 

 

A TE SZÍVED

 

Fölém nő az est homálya,

S én gondolok egy kicsiny lángra,

Beragyogja életem

A Te szemed azt hiszem.

 

Megjön lassan a pirkadat,

Az éjszakából semmi nem marad,

Valami süt rám szüntelen,

S ez a szerelem.

 

Múlnak éjek, nappalok,

Változnak az évszakok,

Állandó valami énbennem

A Te szíved azt hiszem.

 

KARÁCSONY

E meghitt ünnepen

Először vagyok veled,

Karjaid gyűrűjében

Csodáljuk a hópihéket.

 

Kicsiny gyertya lángjánál

Rebegünk hálát

Gyönyörű szerelmünkért

Súgjuk az imát.

 

Meghitt napját az évnek

Szeretetben töltjük el,

A csillagszóró apró lángja

Nekünk énekel.

 

Ajándékként fogadd el

Két szememnek fényét,

Ma és holnap hozzon

Lelkedbe békét…

 

 

VASÁRNAP VOLT

Ma egymás szeméből

Kiolvastuk a keserű kínt

Mely végleg ellobbantotta

Szívünk titkait.

 

Már nincs mondanivalóm erről,

Mely sajgó lelkemben gyógyírt jelent

Csak némán szemlélem vacogva

Mi elmúlt, s maradt idebent.

 

 

AMI VAGY

Karod szabadság

Szemed fogság

Minden, mi vagy

A jóság, a jóság.

 

Mosolyod menedék,

Érzem-nem elég,

Szerelmed sóvárog,

Mit már nem várok.

 

Pupillád pislogó,

Szád az igaz szó,

Tested meleg öl

De lelked megöl.

 

Vágyad az én vágyam,

Mindent mit kívántam,

Benned meglelem

-ne félj- nem teszem!

 

EGYÜTT

Ahogy testeink összeérnek

Az angyalok nyelvén

Ők úgy beszélnek

Nem világi zenén.

 

Nem lehet parancsolni e kéjnek

Táncolunk a kés hegyén

Szerelem nem lehet véged

Szeretkezésünk éjjelén.

 

Porcikáink hitet remélnek,

Fény csillan tested egén

-a vágy hajtotta belénk

Egészen tied vagyok én.

 

 

HA ELMENT…

 

Tudod, vissza sosem kaphatod,

Örökké tart  e földi létben bánatod.

Nem hozza vissza semmi,

Sem sírás, sem emlékezet,

Ápolod őt, fenntartasz egy helyet.

Tudod nem jön el, hiába várod,

Nem kapod vissza őt, többé nem látod.

Nem érzed ölelését, nem mehetsz vele,

El kell köszönni egy mástól- örökre.

 

Hogy élhetsz mégis nélküle?

Üresen, gyáván, félelemmel tele,

Megalkuvón, hazug szón.

Becsapottan, lealázva,

Mocskolódva, nyakig sárba.

 

Mert árva lettél, örökre árva.

 

 

ADJ ERŐT!

Zord világban

Tétován lépkedek.

Konok jövő

Elvette hitemet.

 

Messze, távol

Megyek tovább

Az élet viharában

Tépázott délibáb.

 

Kínok között

Járom az utam

Vigasztalást nyerni vágyom

Adj erőt Uram!

 

 

 

SORS

Sokszor az évek sem hoznak mást,

Olykor egy pillanat változást.

Hidak épülnek szemrebbenés alatt,

Csendesen pattan el az öntudat.

Könnyű szellő dönt le falakat,

Néma tekintet ad válaszokat.

El nem csókolt csók is lehet gyönyörű

Beteljesületlen szerelem édesen keserű.

Évek munkája ég percek alatt

Halott lélek támad fel

….Szabad akarat…

 

 

 

 

TE MÁSHOL JÁRSZ…

Megváltozott minden,

Tovatűnt a szó

-elmúlt életem,

Nincs már benne jó.

 

Búcsút nem vehettem

Majdnem belehalok,

Testedet temettem

-fájó tegnapok.

 

Feltámadt a szél

-hulló fájdalom,

Elsárgult levél